A havi lakáshitel-szerződésekből 170-180 milliárd forintot visz el a 3 százalékos konstrukció, miközben az igénylők háromnegyede a felső jövedelmi ötödből érkezik. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője a kamattámogatás költségét, a kiskapukat és a hirtelen kivezetés piaci kockázatát vette sorra.
“Ha az Otthon Start eltűnne a piacról, még a piaci hitelek megduplázódása mellett is havi százmilliárd forint esne ki a lakáshitelezésből.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában az Otthon Start költségvetési terhét és a lakáspiacra gyakorolt hatását elemezte.
A háromszázalékos kamat mögött a teljes futamidőn át tartó állami kamattámogatás áll.
Az igénylő nagyjából 3 százalékot fizet, a mai kamatkörnyezetben az állam ehhez durván 3,54 százaléknyi támogatást tesz hozzá. A tétel nem egyszeri kiadás, a szerződés lejártáig nyomja a büdzsét. Ahogy nő a kihelyezett állomány, úgy duzzad a támogatás is.
A havi lakáshitel-szerződésekből ma 170-180 milliárd forintot visz el az Otthon Start.
A teljes szerződéskötési állomány az utóbbi hónapokban 245-280 milliárd forint között mozgott. A program előtt a rekord havi volumen 150-160 milliárd forint körül alakult. Magából a támogatott konstrukcióból tehát többet vesznek fel, mint korábban a teljes lakáshitelpiac csúcsán.
Az átlagos hitelösszeg a korábbi piaci szint fölé kúszott.
Piaci hitelből korábban nagyjából 20 millió forintot vett fel egy igénylő. Ma a támogatott konstrukcióból simán 30 millió forint körüli, akár afeletti összegek is előfordulnak. A volumen és az ügyletnagyság együtt hozta a drasztikus felfutást. A költségvetés terhe ezért hónapról hónapra nő.
A felső jövedelmi ötödből kerül ki az igénylők 76 százaléka.
A program feltételei önmagukban nem zárják ki az alacsonyabb keresetűeket. A lakásárak teszik ezt. Átlagos fizetésből olyan méretű hitel kellene egy átlagos ingatlanhoz, amit sokan nem bírnak el. A nyitott kérdés innentől az, kívánja-e az állam a magas jövedelműek lakáshoz jutását támogatni.
A beruházási célú vásárlás kapuja ma nyitva áll.
A CSOK Plusz idején elvárás volt a beköltözés, a bérbeadás pedig nem volt megengedett. Az Otthon Startnál ilyen kötés nincs. A vásárlási cél bevalláson múlik, a valós arányt ezért nehéz megmondani. A saját lakhatás biztosításához kötött támogatás a lakáspolitikában már ismert elem.
Életkori korlát nincs, az első lakásszerző fogalma pedig tág.
A programot eredetileg a fiatalok első lakásszerzésére hangolták. Ma 40 felett is igényelhető, és első lakásszerzőnek minősül az is, akinek 50 százalékos tulajdoni hányada van egyetlen lakásban. Házaspárnál előfordul, hogy az egyik félnek több ingatlanja van, a másiknak semmi, és együtt mégis beférnek. A 15 millió forintos értékhatár alatti, rossz állapotú vidéki ingatlan kimentése viszont érthető kivétel.
A hirtelen kivezetés havi százmilliárd forintot vehetne ki a hitelpiacról.
Ha a piaci hitelek a mostani 50-60 milliárdos szintről 100 milliárdra nőnének, akkor is hiányozna durván 100 milliárd forint havonta. Az idei év első felében átlagosan havi 9500 adásvétel volt, tavaly ugyanekkor 10 500. Oldalazó, lanyha piacba érkezne a szűkítés. A vevők egy része kivárna, az értékesítési idő nyúlna.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a lakások 22 százalékkal túlárazottak a fundamentumokhoz képest.
A mutató a bérleti díjakhoz, a GDP-hez, az újlakás-építéshez és a hitelek árához viszonyít. A jó hitelhez jutás romlása önmagában rontaná ezt a képet. Az árak ettől nem zuhannának azonnal húsz százalékkal. A piac inkább megáll, és megvárja a következő vevőt.
Az építőipar is megsínylené a kereslet kiesését.
A használt lakások adásvétele önmagában alig növeli a GDP-t, az építés igen. A megújítási ráta európai összevetésben az utolsók között van, az építési engedélyek historikus mélypontról kúsztak fel. A Wekerle-program részletei még nem ismertek, bérlakással és új építéssel viszont tompíthatná a visszaesést. Drasztikus vágás helyett lassú, lépésenkénti igazítás férne a mostani piachoz.
Mi terheli igazán a költségvetést az Otthon Startnál? Nem a 3 százalékos ügyleti kamat, hanem a mellé adott, durván 3,54 százalékos állami kamattámogatás. Ez a tétel a teljes futamidőn át fut, ezért a növekvő állománnyal együtt nő a teher is.
Miért a magasabb jövedelműek viszik el a szerződések zömét? Az igénylők 76 százaléka a felső jövedelmi ötödből érkezik. A szabályok nem zárják ki az átlagkeresőt, a lakásárak viszont akkora hitelt követelnek, amit átlagos fizetésből sokan nem bírnak el.
Mi történne a lakáspiacon egy hirtelen kivezetés után? Még a piaci hitelek megduplázódása mellett is hiányozna havi százmilliárd forint. Az adásvételek száma már most sem pörög, az értékesítési idő nőne, az építőipar pedig kereslet nélkül lassulna.
Október elsejétől többhetes állagmegóvó munka indul a Margitszigeten. Dezsényi Péter, a Főkert főigazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a 68 millió forintos beavatkozásról, az új zeneprogramról és a parkokat sújtó aszályról beszélt. "A 2013-as, 400 millió forintos újjáépítés mai áron már milliárdos tétel lenne, a mostani munka 68 millió forintból, bő egy hónap alatt készül el." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bbc48-8ce9-6806-b661-45a16af9b0f2%2Fdownload Október elsejétől többhetes munka indul a Margitszigeten Dezsényi Péter, a Főkert […]
