2022 óta nem talál magára a hazai építőipar: az állam, a cégek és a lakosság egyszerre fogta vissza a beruházást. Az Otthon Start a hitelfelvételt felpörgette, a volumen azonban a használt lakásoknál csapódott le, miközben a szakma uniós forrásokra, felújítási programokra és a bérlakásépítésre vár.
“Egy átlagos hónapban 100 milliárd forintnyi lakáshitelt vesznek fel az emberek, az utóbbi hónapokban ez a 250 milliárdot súrolta, csak ez a többlet nem az új lakáspiacon jelent meg.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A magyar építőipar 2022-es csúcsa óta négy éve keresi a talajt, és a három nagy megrendelői kör egyszerre lépett vissza.
Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a szektor aktuális helyzetét vázolta. Az állam a költségvetési tartalék szűkössége miatt óvatos az építési beruházásokkal, a vállalkozások a még mindig magas kamatok miatt halasztják a fejlesztést, a lakosságnál pedig kevés az új családi ház és a felújítás. Az ágazat éves teljesítménye durván 8000 milliárd forint, a gond a tendencia: ez a volumen nem nő, hanem tovább csökken.
Az Otthon Start az építőipar szempontjából jó lépés, a hitel azonban nagyobbrészt a használt lakásokra ment.
A szakma azt várta, hogy az újépítésű ingatlanok súlya jóval nagyobb lesz, a gyakorlatban az igénybevételek mintegy 90 százaléka a használtpiacon landolt. A használt lakás vásárlása után gyakran jön felújítás, ennek a volumene mégis elmarad egy új ház vagy társasház felépítésétől. Egy átlagos hónapban 100 milliárd forintnyi lakáshitelt vesznek fel az emberek, az utóbbi hónapokban ez a 250 milliárdot súrolta. A két és félszeres hitelélénkülés így alig gyűrűzött be az új lakások építésébe.
A visszaesés szabad kapacitást hagyott a kivitelezőknél, ezért ma könnyebb szakembert találni, mint néhány éve.
A kisebb vállalkozások korábban három-hat hónapra előre látták a munkát, ma inkább két-három hónapos távlatban terveznek. Aki most vágna bele lakásfelújításba, rövidebb várakozással számolhat. A KSH adatai szerint az épületek építésére vonatkozó jövőbeni megrendelés 30 százalékkal esett. Az uniós források építőipari lába a szakma becslése szerint akár 2000 milliárd forint is lehet, ennek az érzékelhető hatása inkább a jövő év második felére esik.
A kifutott otthonfelújítási programok után a bejelentett újabb kör önmagában is lassítja a piacot.
A vidéki otthonfelújítási program az első félévvel véget ért, az energetikai korszerűsítésre kiírt támogatás szintén kifutott. A kampányban felmerült, hogy Kapitány István akár 100 ezer ingatlan energetikai felújítását támogatná a következő években, a megvalósulás még várat magára. Az ajánlatkérések megvannak az építőanyag-kereskedelemben, sokan azonban kivárnak, hátha jövőre újra nyílik a program. Ez a várakozás az amúgy is gyenge keresletre még ráül.
A logisztikai központok építése is lelassult, pedig néhány éve ez a szegmens kötött le hosszú távon sok vállalkozót.
2022-ig felértékelődött a raktár- és elosztóközpontok szerepe, ma már van szabad logisztikai kapacitás, ezért kevesebb ilyen beruházás indul. A visszaesés európai jelenség, a V4-ekben és Nyugat-Európában is látszik. Ausztriában és Németországban a lassulás miatt többen térnek haza, a nagyobb kockázat az, ha a szakember nem az országot, hanem a szakmát hagyja el. A 350-400 ezer építőipari dolgozóból tartós pangás esetén egy éven belül 25-30 ezer ember is más területre léphet, hasonlóan ahhoz, ahogy a vendéglátás veszített embert a járvány után.
A fizetési fegyelem romlik, a jó szakembert viszont továbbra is meg kell fizetni.
Egyre nagyobb a késve vagy ki nem fizetett számlák aránya, és egy nagyobb kivitelező megbillenése az alvállalkozói láncon végigfut. Az építőipari bérek az inflációt is meghaladó ütemben nőnek, mert kevés a tapasztalt mester, és kevés a pályakezdő, aki kivitelezőnek állna. Az idei év első nyolc hónapjában az építőanyagárak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ennél nagyobb drágulás is belefért volna az energiaigényes gyártás és a szállítási díjak miatt, a visszafogott kereslet és a viszonylag erős forint azonban fékezte az árat, holott az anyagok nagyjából fele importból érkezik.
Tavaly országszerte mintegy 12 ezer új lakás épült, ez ezer lakosra vetítve 1,3 otthon, Csehországban és Szlovákiában ennek a duplája, Lengyelországban a háromszorosa.
Egy egészséges állománycseréhez 25-30 ezer új lakás kellene évente. Az építési engedélyek 30-40 százalékkal nőttek, és jelenleg is sok újépítésű lakás készül, az 5 százalékos lakásáfa viszont az idei engedélyekhez kötött kedvezmény év végéig él. Aki jövőre szerzi meg az engedélyt, 27 százalékos áfával viheti piacra a lakást, ez durván 20 százalékos áremelkedést jelent. A nagy fejlesztők fiókjában van tartalékengedély, a kisebb társasházaknál a lassulás ennél hamarabb jelentkezhet.
Rövid távon a lakossági felújítási programok újraindítása és a bérlakásépítés adhatna sebtapaszt.
Vitézy Dávid szeptember végére ígérte a bérlakásprogram szabályozásának megjelenését, az első kapavágás egy nagyobb léptékű projektnél hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Az építőipar minden olyan konstrukciót vár, amelyből ténylegesen falak épülnek. Addig a tendencia marad a fő kockázat: a teljesítmény önmagában nem kicsi, a lejtő viszont már a negyedik éve tart.
Miért nem pörgette fel az Otthon Start az újépítést? A hitelfelvétel két és félszeresére nőtt, az igénybevételek mintegy 90 százaléka azonban használt lakásra ment. A vásárlás utáni felújítás hoz munkát, a volumene elmarad egy új ház vagy társasház felépítésétől.
Mikorra érződhetnek az uniós források az építőiparban? A szakma 2000 milliárd forint körüli, építéssel összefüggő beruházással számol. Ennek a hatása inkább a jövő év második felében jelenhet meg a megrendelésekben.
Mi történik, ha az 5 százalékos lakásáfa kifut? Az idei engedély nélküli projekteknél 27 százalékos áfa lép életbe, ez durván 20 százalékos áremelkedést jelent. A kisebb társasházaknál ez már 2027-től visszavetheti az értékesítésre szánt építkezést.
Idén kevesebb mikromobilitási biztosítást kötöttek, miközben a rolleres személysérüléses esetek száma 61 százalékkal emelkedett. A kötelező felelősség a 25 km/óra vagy a 25 kilogramm plusz 14 km/óra határnál lép be, a díj 6600 forinttól elérhető. "A bagatell éves díj mellett egy rolleres már tízmillió forintos kárt is okozott egy álló autón." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b5760-732b-61e6-9fcd-e91a48f11fd0/download Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a roller biztosítás és a gyermekek baleseti […]
