Augusztus 31. óta új szabályok vonatkoznak a bizalmi vagyonkezelésre és a magánalapítványokra: az ötéves adómentes felértékelés kivezetése mellett a NAV mindenkire sorra kerül.
“A kérdés már nem az, hogy jön-e a NAV, hanem az, hogy mire lesz kíváncsi, és milyen iratokkal lehet a rendeltetésszerű célt igazolni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában Dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és nemzetközi adószakértője a bizalmi vagyonkezelés friss szabályairól beszélt.
Augusztus 31-étől új törvényi keret él, és ezzel együtt kötelező adóhatósági vizsgálat is jár a konstrukciókhoz. A hangsúly átkerült arról, hogy egyáltalán sor kerül-e ellenőrzésre. Most már az a tét, milyen szempontok alapján nézik át a kezelt vagyont, a szerződéseket és a tényleges működést.
A bizalmi vagyonkezelés bemeneti adóelőnye augusztus 31-étől megszűnt, a többi adósemleges elem azonban megmaradt.
Korábban öt év elteltével adómentesen lehetett értékesíteni a struktúrába tett vagyonelemeket, ezt a szakma bemeneti oldali előnynek hívta. Az új kormányzat a beiktatás után gyorsan nyúlt ehhez a területhez, és ezt a kedvezményt kivezette. A vagyon egyben tartására, a generációváltásra és a hosszú távú tervezésre vonatkozó egyéb kedvezmények viszont életben maradtak. Így a konstrukció adósemlegesebb lett, mint a korábbi, kifejezetten előnyös időszakban.
A tisztulás és a versenyképesség egyszerre jelenik meg a mostani szabályozásban. Voltak olyan vagyonkezelések, amelyeket elsősorban az adóelőny miatt hoztak létre, és ez az intézmény rossz hírét keltette. A nyugati gyakorlatban a trust célja a hatékony vagyonátadás, a vagyon egyben tartása és az adósemleges generációváltás. Extra előny más struktúrákhoz képest nem szükséges ahhoz, hogy a forma működjön. Hátrányos helyzetbe sem szabad azonban taszítani, mert akkor a családok egyszerűen nem választanák, és a magyar közeg lemaradna a nyugati mintától.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon az új Polgári törvénykönyv óta, 2015-től él, tehát nagyjából tíz-tizenegy éve.
A jogelődje a nyugati világban a keresztes háborúkig nyúlik vissza, érdemi, folyamatos szabályozása a 17. századtól ismert. A hollywoodi filmekből ismert kép, amikor a vagyonkezelő tartja a gyeplőt, és a fiatal dühös, mert nem kapja meg azonnal a pénzt, pontosan ezt a logikát mutatja. Az előző generáció elvet rögzített, és a családi vagyonnak tovább kell mennie akkor is, ha az aktuális Ferrari vagy nyaralás mást diktálna. Ugyanez a keret a nemzetgazdaságnak is számít, mert az öröklések során szétaprózódó családi és kkv-vagyonok egyben tartása hosszú távon versenyképességi kérdés.
Mintegy kétezer-ötszáz bizalmi vagyonkezelés kerül a NAV célkeresztjébe. Két típus él egymás mellett: a professzionális, engedéllyel rendelkező, ellenőrzött szolgáltató által vitt üzletszerű kezelés, és az eseti forma, ahol kvalifikáció nélküli vagyonkezelő is eljárhat. Pontos vagyonösszeget a nyilvános adatokból nem lehet biztonsággal megmondani, a sejtett számok könnyen félrevezetnének. A vizsgálat nem a megszokott, véletlenszerű adóellenőrzés. Törvénybe iktatott, mindenkire kiterjedő forma, ahol előbb-utóbb sorra kerül minden érintett struktúra.
A NAV két idősávban dolgozik, az első kör a 2023. szeptember 12. előtt létrejött kezeléseké.
Az a dátum nem véletlen: akkor vezették ki a korlátlan adóelőnyt, és jött helyette az ötéves szabály. Ezeket a konstrukciókat már most el kell kezdeni vizsgálni, a későbbiekre 2028. január 1-jétől jön a kötelező kör. Az értesítést a kezelt vagyon képviselője, vagyis a vagyonkezelő kapja. Üzletszerű esetben a professzionális szolgáltató tájékoztatja a vagyonrendelőt, eseti ügyben a bizalmi emberhez fut be a hivatalos levél.
A vizsgálat lényege a rendeltetésszerűség: valóban vagyonátadásra és egybentartásra hozták-e létre a struktúrát. A törvény viszonylag pontosan megadja a szempontokat, ez részleges jogbiztonságot is ad a felkészüléshez. Ha a NAV arra jut, hogy a kizárólagos cél az adóelőny volt, például egyik nap betették a vagyont, másnap már ki is vették, adóhiányt állapíthat meg. A kedvezményezetti oldalon kiadott juttatást osztalékként vagy árfolyamnyereségként minősíthetik, és jöhet a 15 százalékos teher, a késedelmi kamat és a jogkövetkezmény. A számok matematikailag tisztán kihozhatók, a szándék bizonyítása a nehezebb feladat.
A kapkodó megszüntetés gyenge védekezést szül, a jogalkotó pedig erre is gondolt. Aki a hírek hallatán azonnal bezárta a kezelést, hogy „már nincs mit ellenőrizni”, éppen a hosszú távú szándék ellenkezőjét mutatja. Ilyenkor a NAV a vagyonrendelőn vagy a kedvezményezetten keresztül is végigviszi a vizsgálatot. A vagyonvisszaszerző hivatalnak nincs hatásköre ebben az ügyben, ez tiszta adóellenőrzés. A piacon közben kicserélődött az ügyfélkör: eltűntek, akik csak az adóelőny miatt jöttek, és megjelentek azok a családok, akik eddig éppen a látszat miatt tartózkodtak a formától.
Mi változott augusztus 31-én a bizalmi vagyonkezelésben? Az öt év utáni adómentes értékesítés lehetősége kikerült a rendszerből. A vagyon egyben tartásához és a generációváltáshoz kapcsolódó többi adósemleges elem megmaradt, a konstrukció tehát nem szűnt meg.
Kit ellenőriz először a NAV, és ki kapja az értesítést? Első körben a 2023. szeptember 12. előtt létrejött kezelések és magánalapítványok kerülnek sorra, 2028-tól a többiek is. A levelet a vagyonkezelő kapja, megszűnt struktúránál a vagyonrendelőt vagy a kedvezményezettet keresik.
Érdemes-e most gyorsan megszüntetni a struktúrát? Nem. A hirtelen lezárás éppen a hosszú távú szándék hiányát erősíti, a vizsgálat pedig így is lefolytatható. A tiszta dokumentáció és a professzionális működés védhetőbb helyzetet ad.
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class vendége Dr. Czigléczki Gábor, PhD idegsebész szakorvos volt. A beszélgetés a munkahelyi hátfájásról, az ülőmunka gerincterheléséről és a megelőzés egyszerű lépéseiről szólt. "A magyar lakosság kétharmadának van gerincproblémája, de öt százalék alatt van azok aránya, akik kezelésre járnak." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1aff63-1bb5-6d3a-af51-739e04aef478/download Dr. Czigléczki Gábor, PhD idegsebész szakorvos a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a munkahelyi hátfájásról beszélt. Egy európai munkavállalói vizsgálat, mintegy 35 ezer megkérdezettel, […]
