Sándor Anna közgazdász, a Spinoza Színház vezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában mesélt a huszonöt éves kis magánszínház történetéről, a közösségteremtő erőről és a mindennapi pénzügyi küzdelemről a Dob utca 15. alatt.
„A legnagyobb tőkém a nem tudásom volt.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Sándor Anna közgazdász, a Spinoza Színház vezetője huszonöt év után is a közösség erejében hisz a Dob utcában.
Hollandiában neveltte fel fiait, gazdasági újságíróként és tanácsadó irodát működtetett Amszterdam közepén, amikor a rendszerváltás után a nyugati cégek Kelet-Európa iránt érdeklődtek. A fiúk felnőttével új irányt keresett, és a város hangulata miatt Budapestet választotta. Több elképzelés közül végül a színház és a vendéglő kombinációja mellett kötött ki. A Spinoza Színház a régi zsidó negyedben, a Dob utca 15. alatt jött létre magánerőből.
A belevágás legnagyobb tőkéje a nem tudás volt, mert ha előre látta volna a nehézségeket, talán nem meri elindítani.
Huszonöt évvel ezelőtt nem ismerte a színházi világot és a színészeket sem, ami előnyt és hátrányt is jelentett. Egy ilyen kis tér profilját megtalálni komoly feladat volt, klasszikusokat Shakespeare-től vagy Molière-től nem lehetett volna előadni a háromszor hat méteres színpadon. Bulvárdarabokra más helyek specializálódtak. A filozófia szerint szórakozva tanítás történik: minden előadás egy óra tizenöt percig tart, és ezalatt okos, értelmes tartalmat kap a közönség. Előadás után le lehet ülni a színészekkel beszélgetni, ami családias, otthonos hangulatot teremt.
A 70 fős nézőtér költségei ugyanakkorák, mint egy nagyobb színházé, ezért a vendéglő nyereségét is a működésbe kell tenni.
A színészek gázsija, a technikus és a marketing ugyanannyiba kerül, mint egy ötszáz fős helyen, a bevétel viszont kevés. A Spinoza Színház fenntartása folyamatos küzdelem, akrobatika, amelyhez észnél kell lenni. A költségvetés 10-15 százalékát kapják állami és önkormányzati támogatásként, a jegyekből 50-60 százalék jön be, a többit hozzá kell rakni. A piacot is figyelembe kell venni: olyan tanítást kell elővenni, amire van kereslet, mert a hetven széket el kell adni. Ez elhivatottság, amelyben nem annyira a művészet, hanem a közösségteremtő erő a fő hajtóerő.
A programok között minden péntek este klezmer zene szól, és a színház túl van az ezredik koncerten is.
A helyhez illő témákat választanak, például a zsidó-kelet-európai zenét. Van egy sorozat Hollywood a Dob utcában címmel, amely Barbra Streisand, Tony Curtis, Zsa Zsa Gabor és hamarosan Dustin Hoffman életútját mutatja be. Ezek mind ősbemutatók, sehol máshol nem láthatók, sokszor exportálják is őket. Los Angeles-i fesztiválon is nyertek darabok közülük. A kis nézőtér miatt a felvételek készítése is fontos, hogy több emberhez eljusson a tartalom, bár a kamerák elhelyezése nehéz és költséges.
2012 óta megy egy vallástörténeti sorozat Gábor György vezetésével, amely a bibliai ember életét, gazdaságát, biológiáját és jogi ismereteit vizsgálja.
Több generáció nőtt fel anélkül, hogy ismerte volna a Bibliát, és ez a sorozat a történeteken keresztül közelíti meg a témát. A döntéseknél Sándor Anna a rendezővel és a munkatársakkal beszél, de végül ő mondja meg, mi kerüljön műsorra, és mindig buzdítja a kollégákat ötletekre. Van egy tizenöt fős ismerősi köre is, akiket összehív, amikor új darabot kutat, például Alma Mahler századfordulós bécsi és budapesti atmoszférájáról. A minőség és az eladhatóság egyaránt számít.
Budapest színházi élete összehasonlíthatatlan Amszterdaméval, ahol este négy-öt hely közül lehet választani, itt pedig száz fölött.
A vendégek, akiknek köze van a szakmához, mind azt mondják, hogy Budapest ebből a szempontból csodálatos. A Spinoza Színház is része ennek a sokszínűségnek, és huszonöt év alatt sikerült elhelyezni Baruch Spinoza nevét a köztudatban: régen száz emberből ketten tudták, hogy valamiféle tudós, ma már sokkal többen ismerik a 17. századi holland filozófust. A kis magánszínház így tanít, és közben fenntartja magát a közösség erejével.
Hogyan indult a Spinoza Színház?
Sándor Anna Hollandiából tért haza közgazdászként, és a nem tudás volt a legnagyobb tőkéje a belevágáshoz. A Dob utca 15. alatt jött létre a 70 fős tér vendéglővel kombinálva.
Mi a színház filozófiája?
Szórakozva tanítás történik egyórás előadásokon, amelyek mind ősbemutatók, és utánuk beszélgetés a színészekkel a családias hangulatban.
Mennyi támogatást kap a működéshez?
A költségvetés 10-15 százalékát állami és önkormányzati forrásból, a jegyekből 50-60 százalékot, a többit a vendéglő nyereségéből kell hozzátenni.
Antóny Nelly coach, boldogságtréner és a Boldogság 7 lépésben című könyv szerzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arról beszélt, miért nem elegendő a külső siker a tartós boldogsághoz, és hogyan segíthet az önismeret abban, hogy az ember a saját útján haladjon. "Számomra a boldogság egy döntés." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1dcce1-2c50-6494-8bb3-036eabbc68b0%2Fdownload A boldogság nem a külső sikertől függ, hanem a belső döntéseinktől és az önismerettől. A téma körülbelül három éve került a […]
