Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és Közel-Kelet szakértő a Business Classban elemezte a Hormuzi-szoros helyzetét a Jazzy Rádió FM90.9 műsorában. A Perzsa-öböl kikötőiből induló tankerhajók elsősorban nyersolajat és cseppfolyósított földgázt szállítanak, főként Kína, India, Japán és Dél-Korea piacaira. Európa földrajzi távolság miatt kisebb mértékben függ ettől az útvonaltól, de a hatások így is elérnek minket. A nemzetközi jog szerint békeidőben szabad az áthaladás egy kijelölt sávon, de a februári háború óta ez megváltozott.
„Európa nem dőlhet hátra, a háború mintegy 112 milliárd euróba került az Uniónak a magasabb energiaárak miatt.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Hormuzi-szorosban Irán elaknásította a hagyományos útvonalat, és június óta saját hatósággal szedi a díjakat az általa kijelölt úton.
A szoros fizikailag nehezen zárható le, de elég egy-két kereskedelmi hajót megtalálni, hogy a társaságok kockázatosnak ítéljék az áthaladást. Összesen öt tankerhajót ért valamilyen támadás, némelyik tengeri aknára futott, másokat rakéta vagy drón talált el. A legénységet ki kellett menekíteni. Irán álláspontja szerint a hajók nem az általa kijelölt útvonalat használták. A déli, ománi útvonalat a nemzetközi közösség támogatja, részben amerikai segítséggel, de a forgalom töredéke a békeidőbeli 130-140 hajónak. A hajók gyakran kikapcsolják a jeleket, hogy ne fedezzék fel őket.
Európa számára a magasabb energiaárak már most komoly költséget jelentenek, és a leválás a fosszilis hordozókról tovább bonyolítja a helyzetet.
Ursula von der Leyen nemrég arról beszélt, hogy a háború mintegy 112 milliárd euróba került az Uniónak, elsősorban a magasabb energiaárak miatt, ami inflációs hatást is gyakorol. Európa először a gázról, majd az olajról szeretne leválni. Emellett a Bab el-Mandeb szorosnál is folyik a konfliktus, ahol július óta elsősorban szaúdi tankereket lőnek ki. Európa és Ázsia közötti kereskedelem 60 százaléka ezen az útvonalon haladt. Egy korábbi szuezi elakadás is megmutatta, milyen ellátási gondokat okozhat a blokkolás. A Bab el-Mandeb megkerülhető Afrika felé, de ez 42 nappal hosszabb utat jelent.
A Hormuzi-szoros nem kerülhető meg egyszerűen, a szaúdi kelet-nyugati vezeték kapacitása pedig csak a felét tudja kivinni a szokásos exportnak.
Hónapok óta több száz hajó ragadt bent, ha nem tudnak áthaladni. Szárazföldi útra terelés lehetséges a meglévő vezetékeken, de ezek kapacitása korlátozott. Szaúd-Arábia vezetéke a vörös-tengeri Jambu kikötőig juttatja az olajat, onnan tankerekbe rakják. A jemeni konfliktusban a húti mozgalom pont ezt a kikötőt és a vezetéket is támadja. A vezeték kapacitása fele annak, amit a Hormuzi-szoroson ki lehet vinni. Irán az olajár emelése és a költségek növelése érdekében eszkalál, különösen a félidős választások után, amikor az ár 90 dollár környékére ment vissza. A jemeni nemzetközi kormány erői feladták a tengerparti sávot a Bab el-Mandeb környékén, hogy Ádent védjék, így a hútiak átvették a hatalmat.
A tankerhajók alapvetően nyersolajat szállítanak a finomítókba, amelyet később feldolgoznak és felhasználnak.
A földből kinyert nyersolaj kerül a hajókba, majd a finomítókba, például a szaúdi Aramco az Orlennek is szállít Európába. A finomítókat át kell állítani, mert minden olaj más típusú és minőségű. A feldolgozás után kerül ipari vagy egyéb felhasználásra. Az öbölállamok számára a február óta tartó konfliktus magas költségeket jelent, turizmus és befektetések maradtak el. Katona megoldás a jemeni kérdésre nem látszik tisztán, a szaúdi beavatkozás sem ígér gyors eredményt. A helyzet jelenleg nem körvonalazódik, figyelni kell az eseményeket, mert a kihatások Európáig elérnek.
Miért nem dőlhet hátra Európa a Hormuzi-szoros eseményei miatt?
A magasabb energiaárak már most mintegy 112 milliárd euróba kerültek az Uniónak, és a Bab el-Mandeb szorosnál folyó konfliktus az Európa-Ázsia kereskedelem 60 százalékát érinti, ami messze túlmutat az energián.
Hogyan próbál Irán befolyást gyakorolni a Hormuzi-szoroson?
Elaknásította a hagyományos útvonalat, saját hatóságot állított fel a díjak beszedésére, és az általa kijelölt úton engedi a hajókat, miközben támadásokat hajt végre a nem engedélyezett útvonalon haladók ellen.
Milyen alternatívák vannak az olajszállításra, ha a szoros problémás?
A Hormuzi-szoros nehezen kerülhető meg, a szaúdi kelet-nyugati vezeték csak a szokásos export felét tudja kivinni, és azt is támadják a jemeni konfliktusban, a Bab el-Mandeb pedig Afrika felé kerülhető meg, de sokkal hosszabb úton.
A több mint tízéves Közlekedik a család – Nagy Családi KRESZ-teszt idén is a családokat szólítja meg, hogy a gyerekeken keresztül a szülők is bekapcsolódjanak a közlekedésre nevelésbe. Az online forduló december 6-ig tart, a legjobbak pedig 2027-ben egy Škoda Scalaért versenyezhetnek. "A közlekedésbiztonság közlekedési kultúra nélkül nem létezik." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1e3584-ed5a-6930-a0f4-519b905c4bbb%2Fdownload Berzai Zsolt rendőr alezredes, az ORFK-OBB osztályvezetője és Dr. Szayly József, a DUE Médiahálózat alelnöke a Közlekedik a család versenyről […]