Alekszandar Vucsics hét hónappal a mandátum lejárta előtt hagyta el az elnöki széket, hogy a Szerb Haladó Párt listavezetőjeként induljon az október 25-i előrehozott választáson. Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a lépést a rendszer továbbvitelének eszközeként írta le, miközben az egyetemista lista először méreti meg magát önálló politikai erőként.
“Belgrádban a pozíció neve kevesebbet számít, mint az, hogy Vucsics benne marad-e a hatalmi képletben.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Alekszandar Vucsics szeptember 27-i lemondását hatalommegtartó lépésként elemezte.
A szerb alkotmány szerint a második elnöki ciklus után, 2027-ben már nem indulhatna újra államfőnek.
A lemondás ezért utat nyit ahhoz, hogy a Szerb Haladó Párt listavezetőjeként és miniszterelnök-jelöltjeként méresse meg magát az október 25-i előrehozott választáson. Belgrádban a pozíció neve kevesebbet számít, mint az, hogy Vucsics benne marad-e a hatalmi képletben. A 2014 és 2017 közötti kormányfői évek után most ugyanoda térne vissza, ahonnan az elnöki székbe lépett. Kívülről nyugdíjazásnak tűnhet a távozás, a szerb politikai gépezetben viszont a végrehajtó hatalom átvétele a cél.
Az előrehozott választás a diáktüntetések közel kétéves hullámára adott politikai válasz is.
A tiltakozások 2024 novembere óta tartanak, az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása után, amelyben 16 ember halt meg. Az egyetemisták Belgrádon kívül Szabadkán és Újvidéken is rendszeresen utcára vitték a tömeget, első számú követelésük Vucsics távozása volt. A lemondással a hatalom azt az üzenetet küldi, hogy a követelést teljesítette, miközben a kormányfői székért ugyanaz a politikus indul. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója ebben a kettős lépésben látja a mostani időzítés értelmét.
Az október 25-i voksolás népszavazás a rendszer fennmaradásáról.
Vucsics népszerűsége két év alatt csökkent, a Szerb Haladó Párté szintén, Belgrádban mégis ő számít a legnépszerűbb politikusnak. A párt ezért az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia listán futtatja, abban bízva, hogy a két támogatottság erősíti egymást. A legnagyobb félelem az, hogy a tüntetéseken megjelent tömeg eljut az urnákig. Szoros eredmény esetén kormányváltás is kijöhet, és egyik oldal sem feltétlenül fogadja el a végeredményt.
Az egyetemisták saját listát állítottak, és távol tartják magukat a nagy ellenzéki pártoktól.
Konkrét miniszterelnök-jelöltet egyelőre nem neveztek meg, ez a kampánystratégiájuk része. A szerb politikai palettán nehezen helyezhetők el, mert a jobb-bal tengely másodlagos náluk a rendszer lebontása és az intézményi gondok kezelése mellett. Nyugat vagy kelet kérdése alig jelenik meg a mostani üzeneteikben. Ilyen mezőnyben kevesen vállalkoznak arra, hogy megjósolják a lista eredményét.
Ana Brnabics házelnökként ügyvezető államfő lett, a váltás folytonosságot jelent.
A politikus Vucsics régi szövetségese, több kormányzati posztot betöltött már, és a Nyugat felé még felmutatható arc a párton belül. Belgrádi szófordulat szerint szinte minden széket kipróbált, az ortodox egyházfőét kivéve. Az elnökválasztás első fordulóját december végéig kell megtartani, a parlamenti voksolástól külön napon. Vucsics így előbb felmérheti a lista teljesítményét, és annak fényében jelölheti ki az államfőjelöltet.
Papíron a szerb alkotmányos rend hasonlít a magyarra, a gyakorlatban a személy dönt.
A köztársasági elnök feladatai jórészt ceremoniálisak, a külpolitikában viszont nagyobb a beleszólása, mint a magyar modellben. Ha Vucsics miniszterelnök lesz, a végrehajtó hatalom forrása visszakerül oda, ahova az alkotmány helyezi. A kelet-nyugati lavírozás ettől aligha változik. Az orosz-ukrán háború után voltak távolodási szakaszok Moszkvától, az utóbbi időben inkább Brüsszel és a nagyobb uniós tagállamok kritikája erősödött.
Az uniós csatlakozás tempója ettől a felállástól nem gyorsul.
A jogállamiság és a koszovói rendezés mellett egyre keményebb előfeltétel a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás, benne az Oroszország elleni szankciókkal. Szerbia ezeket nem vezette be, és nem is készül rá. Lengyelország és a balti államok ezt nyíltan kifogásolják. Kína gazdaságilag jelen van, a nyugat-balkáni belpolitikát viszont egyelőre nem kommentálja.
Budapest számára a belgrádi eredménytől függetlenül stratégiai partner marad Szerbia.
A Vajdaságban 150-180 ezer magyar él, az energetika és a migráció ügye összeköti a két országot. Pragmatikus kapcsolattartásra van szükség akkor is, ha Vucsics marad, és akkor is, ha az egyetemisták listája alakít kormányt. Utóbbi esetben gyors egyeztetés kell az új kormányzattal, hogy a kisebbségpolitikai eredmények megmaradjanak. A kutató úgy látja, ezek eróziójára most nincs jel.
Október 25-e éjfélre politikai korszakhatár lehet, sima átmenetre azonban kevés az esély.
A magyar áprilisi kormányváltásnál rendezetlenebb éjszaka jöhet, ha a Vucsics vezette lista és az egyetemisták listája között szoros az eredmény. Ilyenkor mindkét oldal vitatni szokta a számokat. Belgrád utcáin akár erőszakos jelenetek is előfordulhatnak. A hatalom neve változhat, a rendszer sorsa az urnánál dől el.
Miért mondott le Alekszandar Vucsics hét hónappal a mandátuma lejárta előtt? Azért, hogy a Szerb Haladó Párt listavezetőjeként és miniszterelnök-jelöltjeként indulhasson az október 25-i előrehozott választáson. 2027-ben az alkotmány szerint már nem pályázhatna újabb elnöki ciklusra, a lemondással viszont a végrehajtó hatalomban tarthatja meg a befolyását.
Önálló erőként indulnak az egyetemisták a szerb választáson? Igen. Saját listát állítottak, és nem kötnek szövetséget a nagy ellenzéki pártokkal. Miniszterelnök-jelöltet egyelőre nem neveztek meg, a jobb-bal besorolás helyett a rendszer lebontása áll az üzeneteik közepén.
Változhat a magyar-szerb viszony egy belgrádi kormányváltás után? A vajdasági magyarok helyzete, az energetika és a migráció miatt Szerbia stratégiai partner marad. Ha az egyetemista lista alakít kormányt, Budapestnak gyorsan fel kell vennie a kapcsolatot az új kormánnyal, hogy a kisebbségpolitikai eredmények megmaradjanak.
A százéves kor önmagában kevés mérce. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása azt mutatja, hogy az életminőség itthon az egészségen és az anyagi stabilitáson múlik először, a szűrés és a mozgás viszont a lista végére szorul. "A longevity mércéje így végül egyszerű marad: hány egészséges, aktív és önálló év fér bele az életbe." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bd50a-7efd-671c-8721-9feb8247e7d9%2Fdownload A hosszú élet nálunk ritkán a százéves születésnapnál kezdődik, sokkal inkább […]
